Hát az egész úgy kezdődött hogy poénból elküldtem a jelentkezésem Erasmus pályázatra Portugáliába és megnyertem:.) Augusztus 20-án repültem két átszállással (mert így volt olcsóbb 70 ezer helyett csak 15 jee) és egy busszal Leiriába Portugáliába.

De ne szaladjunk ilyen előre....

Könnyes búcsú imádott Magyarországomtól, baromira nem akartam kimenni, minden idekötött, a családom a barátaim a munkám a suli..de muszáj volt már megvolt a jegy meg a szerződés. szóval Hétfőn hajnalba indulás Brüsszelbe. 2 órás repcsiút (utálom a repcsiket még jó hogy hajnal volt és átaludtam) utána 8 órás várakozás Brüsszelbe. dögunalom volt. deee..utána repcsivel megint irány Porto. leszálltam és éreztem ha már jó országba vagyok nem tudok nagyon eltévelyedni...nagy nehezen megtaláltam a puszpályaudvart (Rede Expressos)...jótanács..ha keresitek Portóba a buszpályaudvart menjetek be a leglepukkantabbnak kinéző garázsba..nah az a pályaudvar.:). Szóval elértem az utolsó buszt 20:30-kor és irány Leiria. A buszúttal csak néhány pici gond volt amivel nem számoltam, pl a fáradság a kimerültség és a hulla sötét. de szerencsére a Portugál emberek iszonyatosan kedvesek nyugodtan lehet kérdezni tőlük..néha tudnak angolul is de ha nem akkor is addig beszélnek amíg meg nem érted.:) Szóval buszpályaudvar Leiria..jeee már a város is stimmel...de hogyan jutok el hajnali 1-kor a koleszba?!?!?! És itt jön az én piszok nagy szerencsém (Útólag is ezer hála és köszönet a hölgynek) megkérdeztem egy lányt akivel együtt utaztam, hogy hogyan fogok taxit. Leiriába olyankor már nincsenek taxik. Nyek....de olyan rendes volt a lány hogy eldobott a koleszig kocsival beszélt a portással hogy minden rendben, és még a csomagjaimat is segített cipelni....majdnem elsírtam magam hogy ilyen kedvesek az emberek ott..Bp-n simán helybenhagytak volna.
Szóval hulla fáradtan be a koleszszobába és meghallni...Megérkeztem:)